6 Oldal V  « < 4 5 6  
Szólj hozzá a témáhozÚj téma
> 2010.01.11. Live In Budapest - Ott voltunk!, Osszuk meg koncert élményeinket! :)
2010. 01. 11. Live In Budapest
Milyen volt a koncert?
Leírhatatlanul fantasztikus [ 86 ] ** [81.13%]
Nagyon jó [ 19 ] ** [17.92%]
Elment [ 0 ] ** [0.00%]
Lehetett volna jobb is [ 0 ] ** [0.00%]
Gáz [ 1 ] ** [0.94%]
Melyik budapesti koncerten voltál ott?
1985.07.23. VOLÁN PÁLYA [ 1 ] ** [0.25%]
1988.03.09. SPORTCSARNOK [ 8 ] ** [1.99%]
1988.03.10. SPORTCSARNOK [ 7 ] ** [1.74%]
1993.07.27. MTK STADION [ 34 ] ** [8.44%]
2001.09.12. KISSTADION [ 40 ] ** [9.93%]
2006.03.21. PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNA [ 53 ] ** [13.15%]
2006.06.12. PUSKÁS FERENC STADION [ 64 ] ** [15.88%]
2009.06.23. PUSKÁS FERENC STADION [ 96 ] ** [23.82%]
2010.01.11. PAPP LÁSZLÓ SPORTARÉNA [ 100 ] ** [24.81%]
Meg veszed majd a turné DVD-t?
Igen, természetesen [ 91 ] ** [85.85%]
Nem, de letöltöm [ 15 ] ** [14.15%]
Nem és nem is érdekel [ 0 ] ** [0.00%]
Összes szavazat: 106
Csak regisztrált felhasználók szavazhatnak 
Zútika
post 2010.01. 14. - 20:13:32
Létrehozva: #101



Painkiller
****


Useless-girl, gratulálok, ismét egy nagyszerű beszámolót olvashattunk tőled!
Láttalak egyébként amikor Angelustól átvettem a koronámat, gondoltam is, hogy odaköszönök, de aztán jött a biztonsági őr a hírrel, hogy a másik kaput fogják kinyitni, onnantól pedig elég gyorsan történtek az események...
A koncert után vártam kint Dani barátomat, és akkor is láttalak, telefonáltál, akkor is eszembe jutott, hogy köszönjek, de nem akartam, hogy elkerüljük egymást Danival (ti. a nagynénje fuvarozott haza, a telefonomon meg nem volt pénz, hogy felhívjam), úgyhogy csak néztelek, ahogy elindulsz, és eltűnsz az éjszakában...:-)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Babenoname
post 2010.01. 14. - 21:12:40
Létrehozva: #102



Newborn
*


Idézet (dragon @ 2010.01. 12. - 13:22:44) *
Ismét egy autista újságíró :

http://index.hu/kultur/showbiz/2010/01/12/richard_touch_me/

ez a duma a cikk végén:
A Personal Jesusszel zártak, aminek magyarul a refrénje a "Richard, touch me". Richard megérintett.


Reach out, touch faith !!! (helyesen)


Azert ez a cikk szerintem jo.... o egy regi rajongo aki kinott belole de nem felejtette el, hogy anno (80-as evekrol beszelunk) mennyire odavolt ertuk. Azt hiszem, hogy e forum latogatoi javareszt uj rajongok ez leginkabb lejon abbol, hogy melyik koncerteken voltak ott mik kaptak a legtobb szavazatot. Szoval ez az ujsagiro az aki anno, bordzsekibe, felnyirt depeche-s hajjal jarkalt akar lany letere is.... ES ugy ahogy mondta "andys, martinos" vagy a tobbi volt...
ES igen... Richard touch me... mert akkor meg nem lehetett angolt tanulni.... es azt enekelted amit eppen hallottal. Nem volt magyar Bravo meg internet... szoval en azt mondom brillians a cikk es bizony nehany helyen nagyon jol erzi Dave-t is. Nekem ez volt a harmadik koncertem ezen a turnen es bizony Dave el van faradva....
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Useless-girl
post 2010.01. 15. - 02:18:20
Létrehozva: #103



devotee
*****


sori: először is nagyon köszi! (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif) nos az az igazság, hogy én is csak próbálkozom annak a megfogalmazásával, amit érzek, de hát sosem tudom úgy, hogy mindent le tudjak írni, mert hát ezeket az érzéseket (szerencsére) nem lehet le/kiírni magadból. Ezek csak hömpölyögnek, dagadnak és csordultig töltik a szívedet. (Hjaj néha úgy örülök, hogy nő vagyok és "szabadon" írhatok erről! XD - bár valszeg néhányan így is lököttnek néznek, de hát vállalom, sosem voltam teljesen normális XD)

Zútika: na akkor te voltál az az egyik emberke, akivel Angie beszélt mellettünk! Na hát ilyenkor nyugodtan gyere oda és mutatkozz be! (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif) Ja hát kifele menet kicsit ideges voltam, mert két barátnőmre vártam benn már vagy 15 percet a megbeszélt, erre kiderült, hogy már kinn vannak. De mindegy, utána mentünk a buszhoz.

Babenoname: én is a fiatalabb generációhoz tartozom, és igazat kell adnom neked, végeredményben ez a cikk pozitív, hisz egy "fanyalgó", a 80-as évekbeli Mode-ot szerető (félre ne értsetek, ezt nem negatív hangsúllyal mondom!) egykori rajongónak is sikerült kellemes meglepetést okozni. Fog még az a DM-es varázs! (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif) (csak nem szabad mereven elzárkózni előle)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Angelus
post 2010.01. 15. - 08:07:49
Létrehozva: #104



devotee
*****


Idézet (sori @ 2010.01. 14. - 19:01:45) *
Mi is ott voltunk! Bakker... (IMG:style_emoticons/default/sad.gif)
Ott táncoltam az egyik biztonsági őr mellett (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) (ha szembe állsz a keverő pulttal, akkor jobb oldalon a bár mellett, előtt) Jó volt, mert nem akart felszedni senki (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) a végére tök jól összebarátkoztunk, aranyos volt (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) Mi is ott voltunk, majdnem végig. Valamikor fél hat körül jöttünk el vagy mikor? Nem is tudom (IMG:style_emoticons/default/smile.gif)


Szia Sori!

Sajnálom, hogy nem találtál meg minket, 3. emeleten tomboltunk a sarokban Freestate pólóban. (IMG:style_emoticons/default/smile.gif)

Zútika, sajnálom, hogy a kapuban nem tudtunk elköszönni egymástól, de az a hír lesokkolt és muszáj volt rohanni ki, merre látott. (IMG:style_emoticons/default/sad.gif)

Usi, még mindig jó a beszámolód (IMG:style_emoticons/default/smile.gif)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Useless-girl
post 2010.01. 15. - 11:41:56
Létrehozva: #105



devotee
*****


Angie: még mindig köszi! XD
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
recoil
post 2010.01. 15. - 14:28:22
Létrehozva: #106



Newborn
*


Pár fotó tőlem is :-)

Kód
http://data.hu/get/2083952/DM-2010-01-11.rar.html
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
vicuska
post 2010.01. 15. - 15:24:51
Létrehozva: #107



devotee
*****


Usi nagyon szuper a beszámolód.Ahogy olvastam újra átéltem életem első DM koncertjének minden fantasztikus pillanatát. (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) Köszönet neked.
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Angelus
post 2010.01. 16. - 15:47:38
Létrehozva: #108



devotee
*****


Idézet (Useless-girl @ 2010.01. 15. - 11:41:56) *
Angie: még mindig köszi! XD


(IMG:style_emoticons/default/smile.gif) (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) Már a novellám is olvashatod!
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Dr Alan
post 2010.01. 17. - 14:01:08
Létrehozva: #109



Newborn
*


Sziasztok!

A koncert eszméletlen jó volt, a hangulat is messze felülmúlta a nyárit. Dave mostmár sokkal erősebb "bátrabb" volt és külön tetszett, hogy végre a saját hangján énekel, a SOTU albumon nekem nem jön be, ahogy sokszor "túlkontrollálja" a hangját...
Én amúgy már '85-ben is ott voltam a Volán pályán, mely életem meghatározó DM koncertje volt.

mellékelek egy képet a hangmérnöki pultrólMellékelt állomány:  DSC00334.JPG ( 496.93K ) Letöltések száma: 38
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Useless-girl
post 2010.01. 17. - 21:15:59
Létrehozva: #110



devotee
*****


Dr Alan, köszi a képet! és örülök, hogy neked is bejött a koncert!!! VISSZA AKAROK MENNI AZ IDŐBEN!!!!! Basszus, holnap lesz már egy hete, hogy ott voltunk! EZ ANNYIRA NEM FAIR!!!! Még, még, még akaroooook!!!! Just can't get enough - csak hogy témánál maradjunk! (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Zútika
post 2010.01. 21. - 21:02:29
Létrehozva: #111



Painkiller
****


Idézet (Useless-girl @ 2010.01. 17. - 21:15:59) *
Dr Alan, köszi a képet! és örülök, hogy neked is bejött a koncert!!! VISSZA AKAROK MENNI AZ IDŐBEN!!!!! Basszus, holnap lesz már egy hete, hogy ott voltunk! EZ ANNYIRA NEM FAIR!!!! Még, még, még akaroooook!!!! Just can't get enough - csak hogy témánál maradjunk! (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif)



Vagy inkább "I Want It All"!:-)

Nos, én is megírtam a beszámolóm a koncertről! Már vasárnap elkészült, de nem tudtam publikálni, hisz üzemen kívül volt a Freestate.
De most itt van, remélem néhány ember örömét leli majd benne:


AZ UNIVERZUM ZENÉSZEI
DEPECHE MODE KONCERT A PAPP LÁSZLÓ BUDAPEST SPORTARÉNÁBAN (2010. JANUÁR 11.)

Ismét túl vagyunk egy budapesti Depeche Mode koncerten. Jómagam már a negyediken. 2006-ban volt szerencsém látni kétszer az együttest, és most megint megadatott, hogy átélhessem ezt a csodát. Míg 2006-ban a népstadioni koncert tetszett jobban, ezúttal az „intimebb” arénás bulit részesítettem előnyben.

Már csak azért is, mert itt most nem volt eső. Sokak szerint hangulatos, ha az ember bőrig ázik kedvenc együttesét hallgatva. Szerintem kifejezetten rossz hangulata van ennek. Főleg, hogy – szemüveges lévén – állandó törölgetésre szorul pápaszemem, ami jelentősen nehezíti a látvány befogadását. 2006-ban volt hangulata az esőnek, mert kb. a műsor felénél elállt, és mindenki megszáradt a végére. Ott nem bántam. Tavaly nyáron, a Puskás Ferenc Stadionban viszont sokat rontott az élményen. Valahogy aznap nem jöttek úgy össze a dolgok. Igaz, a set list akkor jobban tetszett (életemben először élőben hallhattam a Strangelove-ot, egyik nagy kedvencemet, az elsők között szerettem meg ezt a számot még gimnazista koromban, 2003-ban), mindent összevetve azonban azt kell, hogy mondjam: a legutóbbi arénás DM buli nekem sokkal jobban „átjött”, mint a nyári.

Életem második legjobb DM koncertje volt ez (az első a már említett 2006-os stadioni fellépés volt a Touring the Angel Tour-on, lehet, hogy azt semmi sem fogja tudni felülmúlni nálam?), ami nem rossz eredmény. Még le se zajlott a nyári fellépés, amikor megvette kedves koncerttársam, Indy a kiemelt állójegyünket januárra (én nem tudtam ki menni megvenni, mert épp levéltári gyakorlaton voltam Óbudán). Az a néhány hónap gyorsan elröpült, leszámítva az utolsó napokat, amikor hirtelen minden belassult. Főleg a vasárnap múlt el nagyon lassan. Elvileg tanulnom kellett volna a keddi vizsgámra, gyakorlatilag a koncert járt az eszemben. Figyeltem a berlini számlistát, következtetéseket vontam le, hogy nálunk mit fognak játszani, hallgattam a nemrég megvásárolt Wrong maxit, szóval elütöttem azért az időm, de irányzékomat már a hétfő este felé fordítottam…

A nagy nap délelőttjén tudtam meg, hogy komoly esély van a BKV-sztrájkra kedden, ezért a vizsgát átetettük csütörtökre, aminek örültem, hisz elég vacak dolog egy DM koncert után vizsgára menni másnap (igaz, 2006-ban a történelem érettségi szóbelije után rohantunk Dani barátommal a stadionba, a vizsga utáni második napon meg mehettem a magyar szóbelire, de akkor ez belefért). Kellően felpörögve indultam el délután az Aréna felé, az úton – stílszerűen – a Sounds of the Universe-t hallgattam. Sokakkal ellentétben nekem nagyon tetszett az új album, és kicsit bánom is, hogy nem játszottak róla több számot, egy In Sympathyt, vagy egy Fragile Tensiont bizony eltudtam volna viselni! Vagy egy Corruptot. Vagy egy Perfectet. De annyi baj legyen!

A Stadionok metróállomáson találkoztam Indyvel 17:20 körül, akivel gyorsan megközelítettük a helyszínt. Két sor állt már a kerítések előtt, mivel mindketten kiemelt állósok voltunk, ezért a baloldali (hosszabb) sor végére álltunk be, hisz a „Kék” kapu felé az esett közelebb. Nem tudtuk még, hogy csak a másik kaput fogják – minősíthetetlen módon – megnyitni a nagyérdemű előtt, de azt se, hogy semmi jelentősége nem lesz annak, hogy a jegyen „kék” kapu van feltüntetve. A sor elég hosszúnak tűnt, de eszembe jutott, hogy tolakodás nélkül is előremehetünk, hisz át kell vennem Angelustól a koronát, amit az Enjoy the Silence 20. évfordulójának tiszteletére fabrikált magának, és számos sorstársának! Fel is hívtam, közölte, hogy elől áll egy nagyhangú társaság közepén, nem volt nehéz meglelni őket. Bemutatkozás után át is vettem tőle a két piros szépséget, az egyik pont jó is volt a fejemre. Utána váltottunk pár szót, de aztán jött az első sokkhatás: kijött 18:00 körül egy biztonsági őr kinézetű figura, hogy közölje velünk: csak a másik kaput fogják kinyitni. Ezekután nem szeretném minősíteni a szervezést…

Komoly préselődés, lökdösődés, káromkodás után aztán átverekedtem magam a tömegen, és berohantam az épületbe (közben elhagytam Indyt, de aztán újra találkoztunk a küzdőtéren). Jó párszor jártam már az Arénában, tudtam merre kell lemenni, de megzavart a jegyemen feltüntetett „kék” kapu, ami elvileg a bejárattól balra volt. Mivel csak egy vörös kaput láttam, ezért tovább rohantam, de csakhamar rá kellett döbbennem, hogy nincs több lejárat, ezért visszasprinteltem a vörös lejárathoz, de még ekkor sem ért véget a kálváriám! Valamilyen oknál fogva én azt hittem, hogy a küzdőtér közepén lesz majd egy kordon, ami elválasztja a sima állójegyeseket a kiemelt részlegtől, és az ominózus kordon egy részen meg lesz bontva, azon át lehet bemenni a színpad elé. Sajnos csak az előbbi mondat első része felelt meg a valóságnak. Berontottam a küzdőtérre, hogy aztán rájöjjek, hogy a kordonon nincs átjárás, oldalt kell bemenni. Ezt persze senki sem közölte velem, a biztonságiak mellett átrohantam, meg se nézték a jegyem, hogy hova szól. Hozzám hasonlóan mások is össze-vissza rohangáltak, a biztonságiak azt se tudták hova nézzenek. Nagy nehezen aztán sikerült megközelítenem a színpadot, de addigra már az összes értékes helyet elfoglalták. A színpad jobb szélén volt még némi hely, azt gyorsan lefoglaltam, majd felhívott Indy, aki a kifutó másik oldalán kapott helyet, hogy hol vagyok. Rövid csevej után rájöttünk, hogy az én részemről jobban lehet látni a színpadot, ezért átjött hozzám. Ez kb. 18:30 körül lehetett, a Nitzer Ebb-ig volt még 50 percünk.

Ami érdekes módon hamar elrepült. Mire felocsúdtam már jött is az EBM egyik alapegyüttesének számító banda, akiket most volt szerencsém látni először. Megmondom őszintén, rég tetszett ennyire előzenekar! Meghallgattam az összes lemezüket, így „ideológiailag képzetten” élvezhettem végig rövid, de annál ütősebb műsorukat. Nagyon tetszett, hogy Douglas McCarthy sokszor odatrappolt arra a részre, ahol mi álltunk. A masszív napszemüvege miatt nem mernék megesküdni rá, de úgy tűnt, hogy többször rám nézett. Egy kis hiányérzetem azért maradt: nem játszották le az egyik nagy kedvencemet, az Ascend c. számot a nagyszerű Ebbhead albumról. Volt viszont Lightning Man, Control I’m Here és 1-2 más klasszikus szintén elhangzott, de nagyon jól szóltak az új számok is (Hit You Back, Once You Say). Mindent egybevetve rég voltam ennyire megelégedve egy előzenekarral, a 40 perc játékidő hamar el is repült, komolyan mondom, még szívesen hallgattam volna ezt a nagyszerű triót! De tudtam, hogy egy még nagyszerűbb csapat fog utánuk következni, ezért hamar túltettem magam a dolgon. :-)

Jött a fél órás átszerelés, a hangpróba, illetve a felvezető DJ-set. Éreztem, hogy az egész Aréna (amely csaknem megtelt a kezdésre annak rendje s módja szerint) epedve várakozik, a feszültség tapintható volt. Amikor megjelent a körbe-körbe futó világító DM felirat a gömbbön, természetesen egy emberként üvöltött fel a tömeg, ám az idő nagyon lelassult utána. Az utolsó 15 perc olyan lassan telt el, mintha órákig vártam volna. Eljött a 20:30, és még mindig nem akart vége szakadni a monoton DJ-setnek. Valaki megjegyezte, hogy tavaly Athénban ilyenkor közölték a rajongókkal, hogy elmarad a koncert… hátborzongató volt még csak belegondolni is…

Aztán kb. 10 hosszú perc után láttam lassan kijönni a színpadra egy embert, aki 1-2 vizesüveget lerakott Christian Eigner dobfelszerelése elé. Ebből tudtam, hogy most már mindjárt jönnek a fiúk! Mintha sejtelmesen mosolygott volna az említett férfi…

Amikor a feszültség már nem tudott továbbemelkedni egyszer csak elsötétült minden, kivéve a hatalmas LED-falat, ami fehérré vált, és felcsendült az Intro. Füst szállt ki a gömbből, egy vicces ember meg is jegyezte, hogy kigyulladt, pedig nyilván ő is tudta, hogy csak a szárazjég füstje volt az. Emlékszem nyáron Martin volt az első, akit megpillantottam kilépni a színfalak mögül, most nem is tudom, mintha Christiant és Peter Gordeno-t láttam volna meg elsőre. Akiket követett a jó öreg, sokat szidott Andy Fletcher, aki mintha kicsit jobban fel lett volna pörögve nyárhoz képest. Hozzá álltam a legközelebb egyébként. Ezután jött imádott dalszerzőnk, a nagyszerű Martin Gore, gitárjával, lassú léptekkel, csillogó öltönyben. Megérdemelt taps fogadta. Majd jött a ceremóniamester, Martin dalainak zseniális közvetítője, a földi poklot is megjárt énekes, Dave Gahan, akit már nem taps, hanem hangorkán fogadott. Meghajolt, majd lassú léptekkel a színpad közepére ment, és megkezdődött a varázslat: az Univerzum Zenészei játszani kezdtek! Megjelent a fekete kisfiú és a prófétai öreg arc a kivetítőn, és a lépkedő hölgy a gömbbön. Megkezdődött az In Chains, a SOTU lassú, de hangulatos nyitószáma. Én nagyon szeretem ezt a számot, azzal sincs bajom, hogy ezt választották nyitószámnak, bár én szerettem az A Pain That I’m Used To agresszív, lüktető nyitányát is. A szám után Dave ledobta zakóját, a hölgyek örömére. Ezután következett a gyorsabb Wrong, ami alatt úgy döntöttem, hogy nem fogok fényképezni, inkább ugráltam, énekeltem együtt a frontemberrel a számot, hisz ez alatt képtelen vagyok nyugodt maradni (az A Question of Time-nál is ugyanez a helyzet)! Az In Chains koncertbeli szereplését lehet vitatni, a Wrongot viszont nem, igazi koncertszám, remélem az elkövetkező turné(ko)n is játszani fogják majd!

A Hole To Feed alatt újra elővettem a fényképezőmet. Nagyon szeretem ezt a számot is, a Dave – Eigner – Phillpott hármas egyik legsikerültebb darabjának tartom. A hipnotikus, kavargó kivetítő is fantasztikus volt, kicsit az Ős-Pink Floyd (másik kedvenc zenekarom) régi háttérvetítéseit idézte a ’60-as évek pszichedelikus világából. A szám végén jött a várva-várt „GOOD EVENING BUDAPEST!”, sajnos az eltervezett „GOOD EVENING, GUYS!” helyett csak egy összefüggéstelen hangorkán volt a válasz a közönség felől. Becsületemre váljék, én az előre megbeszélt módon köszöntöttem hőseinket.

A Walking In My Shoes-ról nem szeretnék sokat írni. Tökéletes volt, mint mindig! A megszokott módon előkerült a holló is, meg a szeme, amely pásztázta a népet. Remélem a DVD extrái között külön meglehet majd nézni a háttérvetítéseket! Az It’s No Good következett, egyike az első számoknak, amiket megismertem a DM-től. Kicsit furcsa volt, hogy a gitárhangzást nyomták előtérbe, de nem zavart, sőt! A kékes-rózsaszínes háttérvetítés újra egy kis pszichedelikus hatást kölcsönzött a show-nak. Öröm volt látni Dave-t, aki énekeltett, táncolt, pörgött, forgott. Az a néhány hét pihenés jót tett neki, de a többiek is jóformában voltak! A szám után lejjebb ereszkedtek a lámpákat és reflektorokat tartó szerkezetek, és berobbant az A Question of Time! Itt sem csináltam képeket, ezen a számon bulizni kell! Egy kicsit furcsálltam, hogy Dave itt még nem jött ki a kifutóra.

A Precious következett, amit nyugodtan hanyagolhattak volna. Nincs bajom ezzel a számmal, sőt, olykor kifejezetten szeretem, de a Playing the Angel-ről mást is kiválaszthattak volna. Mindegy, azért jó volt, bár 2006-ban a Népstadionban jobban tetszett.

A World In My Eyesnak nagyon örültem, egyik kedvenc számom. Mai napig emlékszem, amikor 2004 Húsvétján, a Balatonon először hallottam ezt a dalt, a Metro-nómban vásárolt Violator lemezen (amit egyébként 2007-ben sikerült Alan Wilderrel dedikáltatnom Prágában). Az egyik legjobb száma az együttesnek, minden turnéjukon játszaniuk kéne! Itt már végre kijött Dave a kifutóra, valamennyire sikerült lefotóznom, de a sok kartól ez nem volt egyszerű feladat. A szám végét viszont sikerült jól megörökítenem: azt a pillanatot, amikor Dave lassan meghajol, és kialszanak a sejtelmes fények… (egyik csúcspontom ez volt a koncerten).

Jött a lassabb Martin-blokk, ami tetszett, de nem emiatt fog számomra megmaradni ez a koncert. Alapvetően nincs bajom a lecsupaszított számokkal, de ha egy mód van rá, akkor szívesebben hallgatom az eredeti hangszerelésű számokat. Ezért nem voltam különösebben elájulva az amúgy briliáns Insight-tól (ami nekem Dave-el az igazi), és a Home-tól. Nagyon szerettem a Home 2006-os változatát, a mostani nekem túl puritán volt. Az viszont nagyon tetszett, hogy Martin mekkora óvációt kapott, és hogy erre a visszatérő Dave is rájátszott. Martin nagy dalszerző, megérdemelte ezt az ünneplést! A Miles Away/The Truth Is jött ezután, talán az egyetlen szám, ami nem igazán tetszik a SOTU-n. Minden számban felfedeztem valami szépséget, ebben nem nagyon, de azért elhallgattam, és gyönyörködtem az újabb nagyszerű háttérvetítésben, az elsuhanó csillagokban, és a Föld golyóban.

A Policy of Truth sem tartozik a legnagyobb kedvenceim közé, de itt most eléggé tetszett. Külön öröm volt látni azt a néhány lufit, amit egy-két rajongó fel-fel dobált. Az In Your Room alatt ismét eltettem a fényképezőm. Ez egy nagyszerű szám, és végre nem a Zephyr Mix változatát kaptuk meg! Óriási hangulata volt a vörös és fekete háttérnek, a nyomasztó atmoszférának! („Will I always be here?”) Az I Feel You alatt sem csináltam képeket, helyette ugráltam, buliztam, énekeltem, ahogy az Aréna jelentős része is! Igaz, arra számítottam, hogy jobban fog ütni ez a szám, de azért így sem panaszkodhatom! Ezután jött az örök klasszikus, az Enjoy the Silence, fel is tettem a koronát, ha már megcsináltattam Angelussal. Egy ideig tartottam attól, hogy a mögöttem állók kellemetlenkedni fognak, mert eléggé zavarhattam a látványt, alapból nem vagyok egy alacsony ember, a korona pedig rátett erre egy lapáttal. De úgy tűnt, hogy nem lettem első számú közellenség, ezért nyugodt szívvel magamon hagytam, és lelkesen énekeltem a számot. Kb. 2 perc után Dave odajött a mi oldalunkra, a szemembe nézett, és szalutáló mozdulatot csinált! Nem tudom, hogy nekem szólt-e, de elég valószínű, hiszen pont rám nézett, és hát a környezetemben lévők közül akkor én lehettem a leglátványosabb (Indy valamiért nem vette fel a koronát, szerintem nem tetszett neki az ötlet). Úgyhogy megérte elkészíteni ezt a koronát Angelus, még egyszer köszönet érte! Ez a kis epizód volt a második csúcspont a show-n! A harmadik pedig valamikor a Never Let Me Down Again végénél jöhetett el, a „búzamező” megjelenésekor, a sok kéz himbálózásánál. Leírhatatlan látvány, ahogy egy akarat egyszerre mozgatja a több ezer végtagot… nem tudom részletesen leírni, mert összefolynak az emlékek, ezt látni és érezni kell!

Jött az első levonulás, majd kis szünet után a ráadás. Ekkor már teljes extázisban voltam, ahogy mindenki más is. Voltam már párszor az Arénában, de arra nem emlékszem, hogy a Depeche Mode-on kívül máskor is doboltak volna az emberek a lábukkal ülőhelyeiken. 2006-ban is doboltak, akkor egy pillanatra azt hittem, hogy leszakadnak a széksorok. A mostani koncerten már vártam, hogy doboljanak, most már ez is hozzátartozik az élményhez. Figyeltem a közönséget, akiket én láttam, azok – hozzám hasonlóan – teljesen elvoltak varázsolva! A több ezer lelkes tekintet látványa legalább olyan erővel hatott rám, mint a kézerdő a Never Let Me Down Again végén!

A ráadás első száma a One Caress volt, ami ekkor vált az egyik kedvenc számommá! Végre nem egy lecsupaszított verziót hallhattunk, hanem a teljes stúdióváltozatot! Martin teljesen levett a lábamról! A háttérben bíbor fények világítottak, közben az egész Arénát hangulatos fények pásztázták! A vonósok a lelkemig hatoltak! Újabb csúcspont! („I’m shying from the light, I alwasy loved the night, and now you offer me eternal darkness!”)

A Stripped-től kezdve pedig az egész koncert csúcspont volt számomra. Lebegtem az Univerzumban, éreztem a zene és a tömeg erejét, azonosultam egy másik dimenzióval. Stripped, Behind the Wheel, Personal Jesus… teljes, önfeledt katarzis! Majd meghajlás, „See you next time!” Dave-től, és sötétség. Már-már azt hittem, hogy lesz még egy ráadás, de tudtam, hogy nem, ha már egyszer elköszöntek, akkor nem jönnek vissza aznap…és nem is jöttek, felgyulladtak a lámpák, és a varázs véget ért. Mehettünk haza.

Indytől a bejáratnál köszöntem el. Némi várakozás után sikerült találkoznom Dani barátommal és nagynénjével, akiknek szintén tetszett a műsor. Hazafuvaroztak, közben jó alaposan megvitattuk a látottakat. Utána nagyon nehezen aludtam el, ami azt hiszem ebben a helyzetben normálisnak tekinthető.

Összességében véve egy nagyszerű koncertet éltem át. Életem egyik legjobb show-ja volt ez. Bár a 2006-os népstadioni fellépés nagyobb extázist okozott, de ez is megközelítette annak a színvonalát, és ez nem kis dolog! Hálás vagyok hogy ott lehettem, hálás vagyok, hogy újra átélhettem ezt a csodát, amit csak részben tudok megfogalmazni, mert a varázslat nagy része elmondhatatlan. De miért is kellene mindig mindent szavakkal elmondani? Hisz mindannyian tudjuk: „Words are very unnecesarry, they can only do harm”.

Thank you very much Depeche Mode! SEE YOU NEXT TIME!

Pál Zoltán (Zútika)

2009. január 17.
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Angelus
post 2010.01. 22. - 09:47:39
Létrehozva: #112



devotee
*****


Zútika, köszi az élvezetes beszámolót! (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) Dave látta a koronámat és szalutált? (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif) Háhá.... király voltál (IMG:style_emoticons/default/smile.gif)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Bitus
post 2010.01. 22. - 17:14:32
Létrehozva: #113



Newborn
*


215-ös szektorban volt egy csomó tök. Ücsörögtek és annyi. Mellettem volt egy tag, aki majd kiesett a székből úgy tombolt de mégsem ált fel. Nem igazán értem a dolgot. legfelső sorban voltam, lesem ültem.
Egyébbként meg felejthetetlen. Azóta is libabőrös vagyok.
Legsokkaljobbak!!!! Depeche Mode!!!!!!!!!
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Zútika
post 2010.01. 24. - 09:49:37
Létrehozva: #114



Painkiller
****


Idézet (Angelus @ 2010.01. 22. - 09:47:39) *
Zútika, köszi az élvezetes beszámolót! (IMG:style_emoticons/default/smile.gif) Dave látta a koronámat és szalutált? (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif) Háhá.... király voltál (IMG:style_emoticons/default/smile.gif)


Igen, szószerint!:-)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Angelus
post 2010.01. 24. - 10:56:44
Létrehozva: #115



devotee
*****


Idézet (Zútika @ 2010.01. 24. - 09:49:37) *
Igen, szószerint!:-)


Hát ez tök jó, nagyon büszke vagyok magamra (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
gigv
post 2010.01. 29. - 10:11:02
Létrehozva: #116



Newborn
*


Sziasztok!!!!!!
csak Ti segíthettek!!!!léccccciléccci valaki meg tudja mondani,hogy a 2006.márciusi koncerten kinek sikerült és mivel Davidet annyira meghökkentenie a Question of Time alatt????!!!!!
totál odavagyok tőle és a hátra lévő életemet arra tettem fel,h egyszer nekem is sikerüljön ugyanez! (IMG:style_emoticons/default/wink.gif)
ciki vagy nem ciki,de először rendesen féltékeny voltam (IMG:style_emoticons/default/blush.gif) (IMG:style_emoticons/default/biggrin.gif) (IMG:style_emoticons/default/wink.gif)
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete
Tharsis
post 2012.01. 09. - 20:42:31
Létrehozva: #117



Violator
***


Sajnos a TOTU -n kellett realizálnom, hogy többet nem fogok venni sima állójegyet mert botrányos. Főleg ha az ember a hullámtörőhöz akar állni de nem sikerül, ezáltal nyomorogni kényszerül, ráadásul nem is lát semmit. Akkor van értelme a dolognak, ha valaki legalább két méter magas.

A hozzászólást -Tharsis- szerkesztette a következő időpontban: 2012.01. 09. - 20:43:45
A lap tetejére
 
+Hozzászólás idézete

6 Oldal V  « < 4 5 6
Szólj hozzá a témáhozÚj téma
18 felhasználó olvassa jelenleg ezt a témát (18 vendég és 0 anonim felhasználó)
0 felhasználó: