Hehehe.

Az nem baj, ha véletlenül megnyomják, hanem ők egész este ezt csinálták, be volt zárva az ajtajuk, de kihallatszott a folyosóra, hogy hogyan kaszinóznak, vinnyognak, röhögnek.
Szoktak ilyenek lenni, de nem nagy betegek, főleg ha így tudnak szórakozni.
Azért ez egy kórház, nem illik hangoskodni.
Csak még nem szóltam rájuk, mondom várok, ha nem hagyják abba, szólok.

Niki: hát lehet ha nekem így felcseszték volna az agyamat, én már finoman megmondtam volna a magamét nekik. amúgy meg tényleg nem szép dolog egy kórházban így műsorozni!

Jaj a fodrászokból elegem van.
Bár enyém ügyes, de az összes fodrász olyan, hogy folyton vágni akar.

Nekem is sokszor mondják, hogy vágassak bele stb., miért nem csinálok valamit a hajammal, bár most van féloldalas frufrum, ami eddig nem volt, meg volt benne melír az esküvőn.
De megint kezdem megunni a frufrut, mert a munka miatt is, gyorsan bezsírosodik, mindig a töve csak és az egész fejemből annyit lehet látni, hogy a frufru szálanként mócsingokban áll.
Tök idegesítő, ha egybe lenne, nem lehetne úgy látni. Így meg csak lógnak bele a homlokomba a zsírosabb szálak. Bocs.

Amúgy utálom, ha valaki bele akar szólni, hogy kezdjek vele valamit, vagy ha az egész kinézetembe beleszólnak.
Ha nekem így tetszik, akkor miért zavar mást, hogy milyen.
És egyébként azt is megfigyeltem, mindig azok szólnak be, akik magukkal nem elégedettek.
Pl. van egy ismerősöm, mindig más színű a haja, (nekem nem tetszik) meg az egész kinézete, ruha stb. olyan látványos, feltűnő.
És az ilyenek szólogatnak mindig.
Nekem tetszik így magam és kész jól érzem magam a bőrömben, hagyjanak békén, mindig megmondom.

Edó én sajnálnám, ha nem mennék 17-én, de még kitalálom mi legyen, lehet szervezkedek majd valamit öcsémékkel.

Usi, hát igen én sem akarom már tovább nyújtani mint a rétestésztát, csak nekem tényleg olyan fura volt a beszólás még akkor is, ha finom volt és baráti, mert ez a Sereg marhára nem arról híres, hogy kerülgetjük a forrókását, hanem ez a Sereg szókimondó!!!
Nekem furcsa is volt az elején, sőt mikor először taliztunk akkor is, mert utoljára középsuliban voltam ilyen "idióta", azóta nem.
Szóval eléggé kimondunk itt mindent, én pl. a káromkodást sem szeretem az írásban, szóban sajnos gyakran beszélek rondán, de leírva már olyan nem szép, arra azért szoktam figyelni nagyjából.
De nem érdekel, ha más itt így ír, mondom. Erre csak magam miatt figyelek.
Akkor a többi is, hát pl. Martin és Dave összeeresztése, azért elég meredek, oké én is szeretem ha puszilja stb., de olyan barátin csak. A többit már erős lenne elképzelnem, de ezek szerint én mégsem vagyok annyira vizuális típus, mint gondoltam magamról, mert nem zavar ennek olvasása. Érdekes volt.
Vicáé lehet azért volt fura, mert nő. Ha férfiról lenne szó, már másként hatna rád, rátok, gondolom. Ejnye, perverz nők, nektek csak a kapucíner a jó?!
Más korúak vagyunk, más habitusúak ezzel nincs gond, ettől színes a Sereg.
És ha a másik oldalon vagy, akkor nehezebb "felfogni", nektek könnyű úgymond, te "csak" szóltál, de akkor mit gondoljon a másik, érted? Capri is a felsoroltak között, amikor itt sincs, meg most mi lesz ha nem hagyom abba, nem szólnak hozzám? Szóval érted.
Az oké, hogy te szóltál és neked ezzel el is van intézve.

Amúgy nem akarok drámázni.
Igazatok van ebbe, hogy hagyjuk abba.

Inkább mondom, hogy (titeket úgysem érdekel, de nem baj megosztom az örömöm ) nemsokára megyek kosármeccsre, még azt hiszem két meccs, és kezdődik a rájátszás.
Még kb. olyan két hónap, és meglátjuk ki lesz a bajnok.

Jaj gyerekek, annyira várom! Ha belegondolok, már most izgul a gyomrom.
Az a szurkolás, küzdelem, jaj de jó lesz.
És tudom, érzem, hogy most mi leszünk a bajnokok, hisz' elsők vagyunk és most mi vagyunk a legjobb csapat.

Fura érzés, tudjátok én gyerekkorom óta kijárok, vittek és ott lehettem, mikor először lett bajnok a ZTE.
Szóval sportos család vagyunk, ez nekem olyan szinten fontos, mint a Mode.
Szóval akkor értitek.
És az idézetem a végére, ami végigkísérte általánostól a napjaimat:

"A sport arra tanít, hogy becsületesen győzzünk, vagy emelt fővel veszítsünk. A sport tehát mindenre megtanít." (Hemingway)

Igen, ezt láttam 7 éves koromtól nap mint nap a sulim aulájában, jaj de szép évek voltak, mikor élsportoló lehettem.

Lehet, hogy nagy dobra verem ezt, tisztában is vagyok vele, de ez azért van, mert egyszerűen képtelen vagyok megérteni, mi a jó szagú úristenért nem tudtok 4 szón átgörgetni. Perverzség közönséges nyelvezete??? Na erre olyat mondanék, hogy......de inkább nem mondom......
A képekkel való dolog meg szemtelenkedés szerű volt, vagy mit tudom én, hogy mondjam.
Komolyan úgy beszéltek, mintha ti kulturált keretek között perverzkednétek....Nem azzal van bajom, hogy szóltatok, hanem azzal, ami miatt szóltatok.
De mindegy.

Sziasztok drágáim !

Niki én nem szóltam bele ebbe a vitába semmit sem és nem is fogok.Csak annyit szeretnék írni nektek, hogy attól függetlenül mert esetleg nem reagálok mindenre ,még nagyon is érdekel, ki ,mit csinál amikor nem a mode-al foglalkozik.Nagyon szeretem amikor írsz a munkádról vagy akár a sportról is mint most . Van olyan amikor elkezdek olvasni és még csak bekösszöni sem tudok nektek mert történik, valami én meg belépve maradok pedig nem is vagyok itt.
Számomra a sport nem sokat jelent mert kövér gyerek voltam. Eljártam ugyan röplabdázni de csak másfél évig. Aztán amikor fogyókúráztam akkor aerobikoztam.Most úszni megyek néha. Ennyi Nagyon szeretek olyasmiről olvasni amiben nem volt részem ! Kérek storykat az élsportolós szép évekről!

Ha most itt vagy, és tényleg érdekel akkor írok kicsit addig, úgyis jó érzés nosztalgiázni, és még úgysem kell indulnom.

Hát, lenne sok minden, de azért nem fogok regényeket írni.
Szüleim sportoltak, de nekik sem sikerült az élsportoló szintet tovább vinni, csak addig, mint nekem, 20 éves korukig.
Apukám kosarazott, nagyon magas én is az lettem. Anyukám kézilabda.
Evidens volt, hogy ebben a városban a foci, de inkább a kosárlabda a menő, nem sok választék van, tehát kosárlabda fele hajlottunk, és hát ugye lósznya voltam mindig is.
Ügyesen mozogtam már kiskoromban is.
Kellett felvételezni tesi tagozatra, felvettek és mivel voltam különösen ügyes a felvételin? Hát a labdával.
Aztán hallottunk ugye Egerszegi Krisztináról és én beleszerelmesedtem az úszásba. Úgy volt, hogy amikor ötödikes vagy, akkor kell sportágat választani, amit onnantól kezdve aktívan csinálsz, addig minden másban próbálgatta magát az ember.
Na igen, marha jól úsztam, saját magam tanultam meg egyedül, imádtam a vizet, (hú erről is van sztorim, volt hogy majdnem megfulladtam, úgy mentettek ki) és szépen mindig belemerészkedtem, egyszer csak tudtam magamtól úszni.
...

Kórház, kórház... de egy csinos nővérkét valahogy be kell csalogatni a kórterembe...

Bulitéma

Tutira szörnyen mutathattunk mert az Edó még ma is azt mondta hogyan tudtunk ennyit inni? Simán , szoktam válaszolni én. Nem hiszem hogy a Livinges buliba kevesebbet ittam volna csak ugye az a különbség hogy ott kitomboltam az alkoholt itt meg nem.Tényleg nagyon hiányoztatok. A Lolinak még sms-t is nyomtam az éjszaka.Ha lenne rá keret akkor tegnap veletek lettünk volna az biztos ! Még egy kicsit mindig rossz a gyomrom de már kajáltam , lassan helyreáll a rend.Na meg jótt tett a séta a városszélén.A Shadow annyira örült hogy még sikongatott is örömében az autóban ,amíg oda nem értünk.Már amikor átmentem tudta hogy hová megyünk .Látnátok mennyire önfeledt és boldog ilyenkor .
Usi:Nagyon örülök hogy az írótársad szóba áll veled.A Valicsnak átadjuk amit üzentél.

Angie:Ha megadod a számod akkor majd téged is jól zaklatni fogunk! Kell ez neked? Mennyit tudnék mesélni a gépek lelkéről....jó a technikád , simogatni kell és akkor szépen működnek.

Lola:Gratula a melódhoz! El is felejtettem megkérdezni hogyan sikerült.

A mai programunk azon kívül hogy ma megnézzük a Hamburgot mert még nem sikerült megnézni. A Sotu dobozból néztük meg az albumkészítéses vidit a múltkor. Amikor gyertyagyújtás lesz akkor kezdődik a szeánsz este. Az Edónak fogok jósolni. Már a Melicsnek meg a Valicsnak jósoltam.

Sziasztok.

Hirtelen azt sem tudom mire reagáljak.

Kezdetnek annyi,hogy azért reggel látom még volt egy kis dumcsi a csütörtök óta tartó témával kapcsolatban...és most már kezdek mérges lenni....le kell higgadnom.

Összeszedem az agyam és válaszolok amire akartam.Csak kell egy kis idő.

folyt. köv.

De jött egy kis gond. A fülem. Állandó gyulladás, stb., egy műtét kellett, mert ha nem megsüketülök (Jézusom, és akkor hogy hallanám a Mode-ot?) de innentől kezdve úszás nuku.
Aztán kosárlabda.
Onnantól kezdve ez volt a minden a suli mellett. Délután hosszú edzések, hétvégén meccs. Egyszer itthon, aztán idegenben.
Bejártuk az országot, külföldön is voltunk.
Mini, serdülő, ifi, Nb1 tartalék, Nb1 azt hiszem így következik igen, így haladtam felfelé.
Aztán jött egy időszak, mikor elég rossz helyzetbe került a női csapat, alig volt játékos, és fiatalokkal pótolták ki.
Szóval bekerültem a "rendes" felnőtt csapatba így, bár játszani nem játszottunk, csak ültünk a kispadon.
Egy sportoló sokszor az alapján határoz meg egy várost, hogy ott milyen stadion van, milyen csarnok, én is így voltam.
Tehát kedvencem Sopron.
Jaj, de jó volt.
Az történt, hogy valaki sajnos lesérült a felnőtt csapatban, mi már az utánpótlás már lejátszotta a nagy mérkőzés előtt a miénket.
És egyszer csak szólt az edző, hogy én menjek!
Jézusom, most is ha belegondolok, jaj!
Szóval a többiek már felöltöztek, elmentek városnézésre, vagy egyéb, mikor nekem menni kellett a "nagyokhoz" az öltözőbe. Már tele volt a csarnok, izgatott voltam, de nem izgultam, tudtam, hogy rajtam semmi nem fog múlni, ülni fogok végig, csak ha valaki ne adj Isten eltöri a lábát, akkor lépek pályára.
De aztán kezdődött a meccs. Mikor bemondják a neveket, és felfutsz, és annyi ember előtt és tapsolnak stb. Jaj!!! Fenomenális érzés volt. Annyira büszke voltam!
És tudod, szüleimnek idő se volt szólni, hogy legalább tudják, mert ha már idegen pálya, sajnos nem láthatták, mert több ilyenben nem volt részem. ...

Szóval úsztál.Engem apukám tanított meg.Tudom hogy nem jól veszem a levegőt de úszni akkor is nagyon szeretek.Élvezem a vizet. Könnyednek és súlytalannak érzem magam benne. Lósznya vagy? Sosem hallottam még ezt a szót. Nekem a kézi labda nem ment.Kosarazni megpróbáltam.Volt olyan időszakom hogy állandóan néztem az NBA-t . Michael Jordan, Scottie Pippen imádtam a Chicago Bullst.

folyt. köv.

Aztán aztán, annyi minden történt.
Sajnos nem feleltem meg a várakozásaimnak, maga a csapat sem, nagyon nem volt akkor jó, és úgy éreztem, nem haladok, mi lesz így velem.
Akkor már az állandó sérülések is nehezítették. Magas sarkúban azóta sem tudok járni, sírva megyek benne egy óra után, Achillesem tönkre van, lumbágóm volt, stb. Mikor elkezdtem a kórházban dolgozni, estére már sírtam a fájdalomtól, mert 12 órát lehúzni, hogy egyfolytában trappol az ember, elég nehéz, ráadásul hajolni, betegágy mellett, szóval ez elég fizikai.

Na de visszatérve, sajnos én hagytam akkor ott a csapatot, de nagyon sokat sírtam, sokáig nem tudtam kijárni meccsekre sem, tévébe sem nézni, mert ahogy hallottam a közönséget, sípszót, megrázkódtam az érzéstől.

Egyszerűen nem volt benne kilátás, állandó kispados voltam, nem adtak lehetőséget, és a csapat mindig vesztett, nem volt pénz, de ami fájdalmas volt, én még így sem kerültem be játszani.
Szóval, összetett volt a probléma, én sem voltam valószínű elég jó játékos, maga az edzők sem voltak akkor jók, plusz akikkel akkor játszottam, mind eltűnt, felszívódott, tehát senkiből nem lett semmi sajnos...

Nem sikerült az álmom.
Csak részben.

Egyébként Apukám mindig biztatott, hogy kisebb csapatokban, egyéb bajnokságokban, alacsonyabb osztályban játszhatnék, de nekem akkor akkora volt a sértődöttségem, hogy nem bírtam.
No meg, azt mondtam. Ha nem lehetek profi akkor nem kell az alantas.
Nekem voltak nagy álmaim, a kicsivel nem érem be.

Most már tudom, hülyén döntöttem.




Hát ez biztos valami jó kis zalai tájszólás! Hehehe.

Na, bocsi most aztán jól leírtam...

Biztos nagyon jó érzés lehetett pályára lépni akkor és kár hogy több nem volt.Miért hagytad abba?Már olvasom is:)

Igen , sajnos az ember néha hülyén dönt.De az vigasztaljon téged hogy ha bármi probléma is adódik de az edződ jó akár emberileg, akár a profizmusa te nem így döntesz. Amikor egy csapatban játszol nagyon sok mindent alá kell rendelned a csoport érdekei miatt. Ha nincs egy jó vezető akkor az egész széthullik.

Lényegében ennyi.
Bár tényleg elég sok mindent tudnék mesélni, 20 évesen már abbahagytam előtte egy-egy évet a sulinkban játszottam, meg levezetésnek edzettem, azért nem lehet abbahagyni egyik napról a másikra a mozgást, mikor minden áldott nap keményen csináltad.

Szóval ez volt odáig az életem. Más nem érdekelt. Buliba nem jártam, nem fiúztam, tényleg nem volt hapsim, semmi.
Valamilyen szinten egy beszűkült életet éltem.

Tudod, ott voltam már, kész felnőtt és se egy szerződés, se semmi.
Azért akkor már munka kellett.
De ma már mindent másképp csinálnék.
Fenébe.

Mindegy, túlléptem rajta, csak ha visszagondolok, akkor nagyon rossz.

Igen, ez a legszebb emlékem mind közül, és imádom Sopront.
Á tényleg.
Apa mindig hülyéskedett, kicsi voltam már azt mondogatta, majd amikor skandálják a neved: Niki, Niki, Niki.
És mindig jókat nevettünk, igen így lesz, mondtam.
Merész álmaim voltak!!!
Hát ennyi jutott, de ez nagyon szép volt.

És milyen jó lehet Dave-éknek, mikor csinálják, és tapsolunk és stb.
Azért ez elég hálás dolog!!! Érezni, tudni, hogy jó vagy, hogy érdemes volt!

Nem mint a mostani munkám, nem tapsol és nem emel fel senki, ha jól csináltad... Hmm.

De még egy köszönöm is ritka.

Niki ez nagyon nem volt szép a betegtől,hogy finoman fejezzem ki magam.Legalább elnézést kérhetett volna.

Most megyek!!!

Köszi, hogy nosztalgiázhattam!

És bocsi, a sok írásért!!!

Megyek szurkolni! lassan...

Megnéztem , most 27 éves vagy. Korán abbahagytad , el tudom képzelni micsoda akaraterő kellet ahhoz hogy végigcsináld.Szerintem az élsport már túl sokat követel. Amiket írtál , a sok sérülés, betegség.Majdhogynem tönkreteszi a szervezetet pedig nem ez a célja.A Beszűkült életed nem lett volna nem kerülsz be a válogatottba , nem lettél volna annyira jó.Mindennek ára van.

Jó volt olvasni , ne viccelj!!!! Menj és szurkolj! Jó hangos legyél ! Had érezzék a játékosok amit te éreztél mindig!

pápá Niki!!
Szia Vica

Szia Mode.

Pá Niki jó volt olvasni amit írtál magadról.

Na...hát nekünk is ott kellene állni

Valószínű azért nem értettük mi a probléma mert egyszerűen ez nem volt akkora probléma mint amekkora lett belőle.
Pardon én nem gondoltam azt a bizonyos kifejezést ennyire közönségesnek fogjátok találni mert szerintem annál vannak sokkal közönségesebbek is.Különben voltak napok itt amikor eleresztettük magunkat és röpködtek az "érdekes" kifejezések és senki nem akadt fent rajtuk sőt jóízűen röhögtünk,hogy mennyire perverzek vagyunk és lehet akik olvastak minket azt gondolták,hogy már-már súroljuk a kultúra kereteit.
Oké értem én mindent lehet kultúrált keretek között,bár én nem hiszem,hogy annyira kultúrálatlanul fejeztem volna ki magam.

Angie nincs túldramatizálva az egész csak rosszul esett ennyi.Ha elmondom hogy érintett akkor már dramatizálok?
A megnyilvánulásoddal nem volt gond csak igazából nem értettem miért kapom mert szerintem mint már mondottam ez nem volt akkora probléma.Sőt azt sem értem mi volt a gond a megfogalmazásunkkal mert volt már annál erősebb megfogalmazás is itt és senki nem akadt ki rajta.

Jól van zárjuk le.

Szia Vicuska!

Mi finomat főztél ma?

Lola egyáltalán nem tapsikolok mert nem leszel két hétig mert hiányozni fogsz de azért érezd jól magad otthon és pihenjél.
Hát még én,hogy sajnálom ezt a kialakult helyzetet és ha téged elszomorított akkor mit szóljak én.Tegnap este már annyira rossz kedvem volt,hogy sírva fakadtam és még Dave látványa sem tudott feldobni.(az nálam pedig ritkaság)
Nem sértődtem meg csak nem esett jól egyáltalán.
Én vagyok a legjobb a perverzkedésben itt?Köszi...de majd igyekszem,hogy ne legyek vele közönséges és háromszor meggondolom majd mit írok nehogy megint ilyen gond akadjon.


Szia.

Ma semmit mert szombatonként szoktam hazamenni anyukámhoz és a mamámhoz és akkor ott ebédelünk.


Hát ja Mode.

Edóka bár nem nekem írtad ezt de azért engem is érint.
Én nem szoktam átugrani egy hozzászólást sem mindenkiét elolvasom max azért nem reagálok rá mert nem tudok mit mondani.
A másik ha a "megmosom a seggem" vulgáris akkor a DM fiúk micsodájának emlegetése nem az?Mert ugye általában arról szól a dumcsi.

Zárásul részemről még annyit,hogy nem hittem volna,hogy ebből ekkora baj lesz.De mivel már elnézést kértem nem teszem újra mert akkor meg az lesz a baj.
Ígérem nem mondok többet ilyet.
Akkor most már átlendülünk ezen az egészen?

Nagyobb kiadásban

Na ezt meg még nem is láttam




Ki volt az, aki szegény Alan fejét így elnyújtotta???? Majd én is elnyújtom az ő fejét...

Mode annyi képpel ellátsz hogy folyamatosan klikkolok
Köszi

Te Mode már megint ketten vagyunk.

Hű mennyi kép.

Ja igen a nagy válaszolásban elfelejtettem mondani,hogy a bulizós csajok olvastam jól érezték magukat.Helyes...örülök neki.


hehe akárcsak én.

Na az első képen hát ugye....a családi összetartás...




jééééé ezt se láttam még

Családi összetartás
Mode már csak te kellenél a képre.

Hehe 1-2 éven belül az is esedékes

Na ezen felröhögtem!
Mármint a második képen! Hogy bandzsít a nyanya!

Neo te miket észre veszel.

Jajj milyen szép combjai vannak apunak



Neo
Én észre se vettem azt a nyanyát

Ezen a képen meg Dave azt mutatja, hogy neki bizony punci kéne!

Jéézusoom XD

Szépek a combjai csak kár,hogy takarja a nadrág.

jajj istenem

hehe

uhh miket találok, ezt figyeljétek:

Neoooo de lökött vagy.

Vigyázz a punci szóval....túl közönséges.
A lányok vizuális típusok ne feledd.

Én észrevettem, mert egy ideje a filmekben is a bakikat keresem ezerrel, és nem egy valamit nézek egy filmjelenetben vagy képen, hanem az egész képet látom egyszerre. Remélem ezt így értitek.

Na ezen felröhögtem, mert én nem mertem beírni XD

Értem Neo