Usi, Lola én drukkolok!
Jé de csönd lett --- a fűnyíró elnémult. Hahaha.
Vica, hát én mondjuk úgy vagyok, hogy eleve vannak étkezések, amikről tudom, hogy már nem kellene nekikezdenem, rosszul esik, és akkor az úgy odavág. Akkor a sok tejes dolog, összevissza evés, na hát ezek már mondtam
ja és még tudod mi? A műkaják, tartósítószeres dolgok, persze ezekből igyekszek keveset, de van amikor becsúszik.
(és a drága fűnyíróval megint kacérkodnak)
Bár tényleg ahogy eszek, semmin sincs mit csodálkoznom.
Angie köcike, hát jó az elég túlzás, hogy nem pihennek semmit, ezt csak valami nagyképű írta a neten, ilyen fellengzés talán.
Pihentek azért, mondta.
Nem is lehet bírni azt. Múltkor mondtam is, hogy olvastam, ha folyamatosan ébren van valaki 17 óránál többet, akkor módosul a tudatállapot, kb. olyan szinten, mintha beittál volna.
Én rosszul is szoktam lenni szinte mindig ha éjszakás vagyok. Főleg kurva szar, hogy reggel van sok munka, amikor már hulla vagyok.
Leesik a vércukrom, hiába ettem-ittam, szédülök szinte mindig és hullasápadt vagyok.
Volt egy ismerősöm, aki nem aludt napokig és epilepsziás rohama volt. Szerintem nekem is lenne simán, amilyen az idegrendszerem...
Ezen ne is vitatkozzatok szerintem, hogy melyik tag milyen, teljesen tényleg nem ismerjük őket és akinek egyik-másik szimpibb, a másik meg nem, az úgyis az mellett fog kiállni, szóval felesleges párbeszédek ezek.
Lola elment, tegnap röhögött a beszámolómon, szokásaimon, hát van két történet, amin sírva röhögnétek talán, legalább is mi úgy voltunk.
Mindjárt leírom, ha meg nem tetszik, kitörlöm, nyugi nem gusztustalan. (annyira)
Ja bocs Usi, én most kezdtem volna gondolni rád.
Nem bírok figyelni úgy látszik.
izgalmasak, furák, dilis humoruk van, szeretem.
