Szasztok gyerekek, itt vagyok!!!!
Hát tudjátok, én nem vagyok az a nagy mesélgetős.
De azért ami eszembe jut.
Először is, nagyon örültem, hogy nyertem, nem akartam elmenni, csak pénzügyi okok miatt nem, mert most nagyon spórolunk mindenen.
De így.......hát mindjárt más lett a felállás.
Alan-t tartottam és most is őt tartom a legszebbnek a bandában
és ugye mi a külsőt is nézzük a hímnemű rajongókkal ellentétben. A mode-os szívemben meg még most is ugyanúgy ott van, nekem ők 4-en vannak.
Egyedül Andy áll távolabb tőlem, de nincs bajom vele.
Na szóval boldog voltam nagyon, naná!!!!
Aztán előtte este aggódtam, hogy mi lesz, mert az uncsitesóm nem ért rá mégsem, úgyhogy gyorsan szervezkednem kellett.
Angie segített.
Felfelé az út nagyon gáz volt annyiban, hogy kifogtam egy mamikát, aki hívő és meg akart téríteni, hiába mondtam, hogy vallásos vagyok én is...de csak hallgassam meg.
És az út végéig megállás nélkül beszélt.
Mondta is, hogy ne haragudjak, de ő ilyen. Én meg mondtam, hogy nem vagyok egy nagy beszédes, és szeretek nézelődni, gondolkodni. 5 percig megértette, aztán folytatta tovább...
Nagyon durva volt, kijönni nem akartam, épp azért jött az én fülkémbe, mert nem akar egyedül lenni.
Na jó, gondoltam, vezeklek, biztos volt bűnöm, elviselem.......
Aztán felértem, Usi és Angie már várt, fagyoskodtak...
Lementünk a metróba, vettünk jegyet, Angiék adták az instrukciókat.
Aztán nem sikerült kezelni a jegyem, bénáskodtam egy sort.
Angie aztán bejelentette, hogy messze állt meg a Szikrától, és nem tudom lerakni a táskám.
Na, ez aztán újabb poénokat hozott. Az én-fajta, pihent vicceimet.
Egy kisebb Fila-táskát vittem, csinos tartalommal.
Na, mondom oda*aszom Alan-nek, hogy kidobott az uram, jöttem hozzád.
Utána Usival vártuk Angiéket a Westend előtt álltunk levegőztünk.
Közben a fél város papírzsepit kért Usitól.
Egy darabig elvoltunk...
Aztán kezdtünk fázni...közben üzent Faith hogy mikor lesz a tali, én izgalomba jöttem és bementünk Usival sminkelni a Westendbe.
A szenyóimat meg kidobtam, mert aggódtam, hogy kivágnak szendvicsestől, fila táskástól, sprite-ostól a szikrából.
szerintem már mindenki tapasztalta már itt hogy milyen az, amikor a hullámok összecsapnak az ember feje fölött, szóval szerintem mondhatom, hogy mi megértünk. De szerencsére a hullámvölgy után pozitív dolgok szoktak jönni. 
majd részletesen beszámolok a szombati Recoilról is, ha érdekel majd 
Ááááááááááááá, buznyák szombati meló! Még jó, hogy nálunk nem dolgozik senki, asszem, bár dolgoznak eleget szegény fiúk szombat-vasárnap is. Hehe, akkor kellemes meglepit szereztem neked az MR2-es felvétellel! Éppen most töltöm le a méljeidből a zenéket 
Asszem ha Anna lelép délbe, akkor én meg kihasítok Telkibe 