ki aza a Gegi?

elöbb gegi néven voltam bent de én nem akartam és a kódját sem tudom sőt nem is akartam ugy belépni.még jo hogy megláttam.bocs gegi

Nagyon szívesen!:-)
Mivel te nagy Martinos vagy, ezért most neked fogok kedveskedni egy külön Martinos-csokorral!:-)

Még pár kép.

Zútika igen, nagyon Martinos vagyok, és köszönöm:)
Ugye milyen szépen énekelt?!
Eszcy neked is köszönet!

Tényleg nagyon szép volt!

Angie szuper voltál a fókuszban, meg Emke volt még aki beszélt ugye?

Jézus, és megint a hír végén: Wrooong!!! Hú, végigfutott rajtam a hideg-meleg. Jajjjjjjj!!!!!

Ó én tudom, nagyon szeretem a mi Martinunkat! Amikor énekelte a Home-ot és az Insightot akkor eszembe jutott egy néhány évvel ezelőtt olvasott írás, melyben a szerző szépen leírta, hogy valahányszor Martin kiáll énekelni megfagy a levegő...és tegnap is megbizonyosodhattam róla, hogy ez így van!
Nekem a One Caress volt az egyik csúcspont! Sajnos arról nincs képem, van viszont egy kis Policym:

Csatolmány megtekintése

Igen, és szó volt a korona hadműveletről is!

Jajjjjj csak jöjjenek legközelebb is!!!!!!

még mindig nem térek magamhoz...

az az idézetes beszúrás nagyon jó! hogy csináltátok?

Úgy kell, hogy felgörgetsz a tetejére, ahol írja, hogy üdvözöllek PeZZZ , és oldalt van, hogy menü arra rá, és akkor a beállításokra. Utána bal oldalt lesz, azt hiszem hogy személyes, és ott van, hogy aláírás szerkesztése. Ott.

He-he. A nagy fórumista királylány!

Hali,véletlenül nem a 117es szektorról beszélsz??Én is beválogattam... ücsörgős szektor volt az is...De aztán kimenekültünk és tomboltunk egy hatalmasat!!!!!!! Ott is volt "üljön már le,mert nem látok" rendesen...De aztán nem sokat ültünk!:))A koncert az nagyonfantasztikusanszuperjóóóóóó volt!!!

Lebuktam!

Köszönöm, köszönöm, virágokat az öltözőmbe Ma asszem valami papírzacskóval a fejemen megyek a munkahelyre, ha egyáltalán eljutok a melóba... elég káosz a bkv. Júj, nem tudom ki volt a másik rajongó, de ha magára ismer, akkor írjon ide nyugodtan!

Tyű, nekem most kell a wrong!

Zútika, Jantar, köszönet a képekért nagyon-nagyon szuperek lettek!



A válasz gombra kattintva

De nem erre az idézetre gondoltam hanem a a színesre amik a dalszövegekből vannak
Hú benne voltál a fókuszban!! hol lehet megnézni azonnnal linket ide

Ja, az aláírás? Menü => beállítások => aláírás szerkesztése

Fókusz riport a Freestate főoldalán már fenn vann!

na megtaláltam majd nézem is!

Jó reggel! Kezdésként felrakok még 1-2 képet!

Enjoy the Silence:

Kösszencs

Köszi szépen!

Zútika köszi az újabb képeket.
Külön köszi a precízségedért, hogy minegyikhez odaírod melyik számhoz tartozik.

köszi köszi!!!!

valamit alkottam mindjárt kiderül, hogy mit

Én még mindig nem térek magamhoz. Ma bementem melózni, de minek? nem hazudok, semmit nem csináltam
Viszont volt sok sok mesélés, mert azért kint voltak a kollégák is

Hasonlóképpen én is. Csak a Mode-on jár az eszem.
Mutogattam a kollégáknak a tubuson a videókat: nézzétek, itt álltam. Ugye milyen király volt? Nézzétek itt a refrént mi énekeltük, karlengetés, meg hasonlók. Bárkivel találkozok, csak a koncertől mesélek.

De jó hogy nem vagyok egyedül ezzel

Mi is ott voltunk a 117esben az M sorban...Mellettünk a lusta-banda üldögélt kitartóan a koncert végéig és még be is szóltak,hogy üljünk le,mert nem látnak...De aztán irány a középső lépcsős menekülő útvonal és hajrá mindent bele ereszdelahajambulizás!!!! Ők meg csak ültek....és ültek...az ovis kisgyerekükkel.... Én csak azt nem tudom minek jön el a koncertre az ilyen...hogy üljön?Azt tudott volna otthon is!!!!

UGYANEZ UGYANEZ. tegnap egyértelmű módon szabadság volt nekem is és ma meg csak a koncertől tudtam beszélni persze az én kollégáim nem voltak ott

Martinok

Nálunk ettől volt hangos a dohányzó, a parkoló, részemről a lift, és mindezt megfejeltem azzal, hogy ma is DM rádiót hallgattam Azt hiszem sose nyugszok le....

Koncertbeszámolóm: http://kisgarfield.freeblog.hu/archives/20...ena_2010_01_11/

Nem tudom mennyire szabad vagy nem szabad, de ide teszem... nagyon jó képek!

http://sopron-depechemode-hungary.blogspot...n-budapest.html

Angelus!
Olvastam a beszámolót!
Szó szerint így történt. Én is csak annyit tudtam ma mondani, hogy más világ, más dimenzió, és hogy megfoghatatlan érzés...

Ti merre voltatok az afteren?

Hi!
A 117 melyik részére szólt a jegyed? Mert mi is ott voltunk ketten az "U" és "V" sorokban, de ameddig elláttam lefelé és kétoldalra mindenki állt, tapsolt, dobogott, ugrált, táncolt. Szóval jó kis hely volt az.

Csak annyit, hogy ismét nem csalódtam!!

Néhány jobban sikerült képünk...már ha sikeresen fel tudom tenni...

Csatolmány megtekintése

Csatolmány megtekintése

Csatolmány megtekintése

Még egy hármas...

Csatolmány megtekintése

Csatolmány megtekintése

Csatolmány megtekintése

Köszönöm a Martinokat! Egy Gahantól főleg!
Van még?

Semmiség, örülök, hogy tetszenek a fotók!:-)
Jó képek DGahan1 és Nolti!

sori, nehezen találtam szavakat írás közben
Mi a RetroPolisban voltunk, majdnem végig maradtunk és táncoltunk egész éjjel! És ti?

Sziasztok!
Az utolsó kép őrült jó!

Nagyon tetszett a beszámolód! Könnyek gyűltek szemembe.., grat!
Én azért regisztráltam, hogy a képeiteket megnézhessem. Sajnos mi nem csináltunk, mert élveztünk ezerrel ,. Most már bánom, és örülök, hogy itt is sok képet láthatok!
A videókat is nézném én a munkahelyemen, csak le van tiltva! Úgyhogy azt csak otthon!

Elóször is sziasztok!
Huh, végre eljutottam ide is!

NAGYON köszönöm mindenkinek, aki volt olyan kedves és megosztotta vagy meg fogja osztani velünk a képeit! Sajnos én se tudtam fotózni mert nincs gépem. A Nitzer előtt azonban mikor még volt elég fény a telómnak, csináltam pár képet a tömegről. Majd felteszem idővel őket, ha jók lettek!

Nolti: szerintem te a mellettünk lévő szektorban lehettél a képeid alapján. (Mi a 119-ben voltunk)

Na és akkor most egy nagyobb lélegzetvételű beszámoló tőlem:

Depeche Mode koncert by Useless-girl
Papp László Sportaréna
2010. 01. 11.


Ismét egy csodálatos és felejthetetlen napon vagyunk túl, melynek szokás szerint még mindig a hatása alatt állok és pár napig ez még így is lesz. De kezdjük is az elejéről!

Hétfőn, azaz 11-én már tűkön ültem és alig bírtam magammal – úgy tűnt tetőzik az az izgalom, amit már napokkal korábban kezdtem érezni és a Fekete Sereggel is taglaltunk a fórumon. Ahogy közeledett az indulás időpontja, egyre inkább izgultam, hogy mi hogy lesz. De miután elindultam a vonathoz, viszonylag lenyugodtam. A Nyugatiban bevártam Kókuszlányt és együtt kimetróztunk a stadionokhoz. Kis keresgélés után meg is találtuk Maukát, majd a sor elejére mentünk a Sereg tagjaihoz, akik lelkesen mesélték, hogy benne lesznek a tévében a „DEPECHE MODE!!!” felkiáltásukkal, illetve Capri „Please Dave touch Martin” feliratú lepedőjével. És másnap valóban benne voltak több híradóban is! Nagyon büszke voltam rájuk! Fogadott nővérkémre, Angelusra meg pláne, mivel ő még el is magyarázta, hogy miért van rajtunk korona. (Húsz éves lesz idén az „Enjoy the silence” és ennek örömére jött ez a kis kedveskedő ötlet a fiúk részére.)
Jó másfél órát fagyoskodtunk odakint és még az egyik középiskolás ismerősömmel is találkoztam, aki csatlakozott hozzánk. Kis kavar természetesen volt megint – nem is magyar szervezés lenne, ha nem lett volna! – ugyanis azt a kaput nem nyitották ki, aminél mi álltunk. Úgyhogy az álló jegyesek nagyokat káromkodva átrohantak a mellettünk lévő kapuhoz és ott várakoztak türelmetlenül. Egyébként nem értem, hogy a kiemelt állósoknak miért nem lehet külön bejáratot nyitni, hisz ez megint velük volt kicseszés. No mindegy, mi türelmesen vártunk Mauval, nem siettünk sehova. Odabent míg a többiek a legjobb helyekért küzdöttek, addig mi elmentünk bevásárolni az előre leadott lista alapján a merchandise boltokba, majd megejtettünk egy mosdót is. Kényelmesen mindent beszereztünk, majd felmentünk a 119-es szektorba megkeresni az ülőhelyeinket. Ekkor kezdődött a nagy telefonálgatás, hogy kinek hova sikerült helyezkednie. Örültem, hogy a sima állós Sereg-tagoknak sikerült egy helyre és jó előre furakodniuk, így ők együtt tudtak tombolni. A szemben lévő szektorban láttam Tatut, illetve Magda (a fentebb említett középiskolás ismerősöm) pedig örömmel jelentette, hogy sikerült a kifutó végében az első sorba kerülnie, míg Capri kb. Martin előtt a másodikba Macsussal! Gondoltam is, hogy hát igen, nekik aztán tuti felejthetetlen lesz a buli! XD Még az előzenekar előtt kimentem egyszer a mosdóba és amilyen mázlim volt, még Suzyval is találkoztam Szegedről és kiderült, hogy ő is a mi szektorunkban lesz, három sorral lejjebb! Vele még cigiztem egyet és beszélgettünk kicsit, majd visszatérve a helyünkre vártuk Mauval a Nitzer Ebbet.

Az előzenekar: Nitzer Ebb – pontosan kezdtek 19:20 körül. Az igazat megvallva pár éve próbálkoztam egyszer a zenéjükkel, de akkor még nem voltam eléggé „felnőve” hozzájuk. Aztán mikor megtudtuk, hogy ők fognak játszani a DM előtt, ismét előszedtem az albumaikat, illetve meghallgattam az új korongot is, az „Industrial Complex”-et, amin engem lepett meg a legjobban, hogy sok szám volt, amit rögtön megszerettem! Azt sejtettem, hogy vegyes felhozatal lesz a számaikból a negyven perc alatt, míg a színpadon lesznek. Nagyon örültem a „Once you say”-nek (aminek albumverziójában Martin is vokálozik), a „Down your knees”-nek és főleg a „Hit you back”-nek, nagy kedvencemnek az új albumról, illetve az utolsó számnak, az „I give to you”-nak, ami az első kedvencem volt tőlük és később az afteron le is kértem.
Remek volt látni őket élőben is és látszott, hogy elöl a kiemelt állósoknál a keménymag lelkesen fogadta a számokat. Be kell vallanom, hogy nagyon tetszettek élőben is. És mérföldekkel jobbak voltak, mint a Motor júniusban!!!

Az átvezető DJ-setben is volt megint pár szám, ami tetszett, de ekkor már álltunk Mauval miután elrendeztük a székeinknél a cuccainkat, hogy zavartalanul végigállhassuk és tombolhassuk a DM-et. Míg várakoztunk, a rendesen megtelő arénát pásztáztuk. Szokás szerint felhördült a közönség, mikor elkezdett forogni a DM embléma a kivetítőn, illetve kicsit később, mikor a lámpákat leoltották és elindult az „Intro”…

Intro + In Chains

Üvöltés, üvöltés, üvöltés. Az utóbbi hetekben ennek a dalnak a mondandója közelebb került a szívemhez, most már jobban értem azt, amiről szól, ezért is volt élvezetes újra hallani élőben, miközben hagytam, hogy tekintetem igya magába a srácok látványát. Kicsit még mindig hosszúnak tartom az Intro részét, de hát elfér. Újra hallani Dave hangját ezúttal ismét zárt térben libabőrt keltő pillanat volt! Még mindig gyönyörűségesen tud énekelni – ezért is szeretjük többek között! Tehát ezzel a számmal elindult a majd’ két órás utazás és egyre inkább kezdtem átlépni egy másik világba, a DM számok különleges univerzumába…

Wrong

A koncert előtti nap megint ráfüggtem az albumverzióra és egyszerűen képtelen voltam abbahagyni a hallgatását, szóval most élőben is ütött nekem rendesen. Még hatalmasabb ováció, sikítozás és itt eszembe jutott a Sereg is, akikkel 30-án Pecsában szinte szétvertük a helyet erre a számra! XD Sejtettem, hogy ők is legalább annyira tombolnak odalent az állók között, mint mi Mauval! Ez a szám egyébként számomra még mindig megunhatatlan! Nem tudom miért, de valahogy úgy rakták össze, hogy egyszerűen képtelen vagyok nem visszaléptetni rá! A belassulós rész után jött ugye a kedvencem, mikor egyre fokozódik a szám és a kétségbeesés benne, amitől tiszta libabőr lettem és sikoltottam, ahogy csak a torkomon kifért – és a jobbomon álló szinte mozdulatlan lány sem érdekelt, hogy mindig befogta a fél fülét mikor üvöltöttem! XDD Első katarzis!

Hole to feed

Nagyon örültem, hogy a kivetítőn se voltak a klipből jelenetek, mert azzal még mindig nem tudtam megbékélni. Sőt, még mindig ott tartok, hogy a demo verziója sokkal jobb volt, de most is imádtam a lassabb részeket benne. Mauval poénkodtunk, hogy akkor most kéne mindenkinek elkezdenie smárolni? Ehh, inkább ne! XD A szám végén ugye köszöntött minket Dave – mi ordítottuk Mauval a korábban megbeszélt válaszunkat, hogy „Good evening guys!”, de sajnos szerintem ez az ötlet nem terjedt el túlzottan a közönségben. Pedig jó lett volna!

Walking in my shoes

Az első örökzöld és a DM Top 5 örök negyedik helyezettje. Ezt sem lehet megunni! A háttérvetítése a hollóval meg még mindig vetekszik az első helyért a „Personal Jesus”-os kivetítéssel nálam. Nem tudom eldönteni, melyik tetszik jobban! Az aréna itt kezdett igazán feléledni. Isteni volt hallgatni a „Try walking in my shoes” sorokat a közönség által énekelve!

It’s no good

Az első ULTRA-szám!!! Már tudjátok jól, hogy szívem csücske az az album! XD Ez a szám is előrébb lépett nálam az utóbbi időben, tehát most még nagyobb élmény volt hallani élőben! Mondjuk azért hiányoltam az ONIP-os remek kivetítést! De még mindig tetszik ebben a verzióban, hogy a gitár hangsúlyosabb!

A question of time

Őrület, tombolás, taps, huhogás, ugrálás!!! Huh még most is kiráz a hideg ha visszagondolok mennyire ugrált a tömeg ennél!!! Dave pörög-forog a mikrofonállvánnyal, mintha el se tudna szédülni, villódzó fények, hangos közönségénekeltetés! Eszméletlen party!!! Ez is egy ütős live szám! Sokkal jobban szeretem így, mint az albumon! Ja igen, Dave első kifutós megmozdulása azt hiszem – bár kicsit összefolynak a dolgok – és hát igen, Magda barátnőm itt kapott majdnem szívinfarktust! XD A végén a gyors tapsoltatást nem csak hallani, hanem látni is eszméletlen volt!!!

Precious

Annak ellenére, hogy nagyon szép szám, én már rég lecseréltem volna valami másra. Nem áll olyan közel hozzám, de nem panaszkodom, hogy újra hallhattam. Mindenesetre nem sok maradt meg belőle sajnos. (Itt ugyanis még erősen küzdöttem a tudattal, hogy megint itt vannak és élőben láthatom őket!)

World in my eyes

Tudtam, hogy sokak nagyon örültek neki, hogy visszatették a setlistbe. Én is nagyon kedvelem élőben! Bár a „Fly ont he windscreen”-nek jobban örültem volna, azt kevesebbszer hallani. Most tanakodom rajta, hogy ennél jött-e ki először a kifutóra Dave, vagy az „A question of time”-nál? Lehet ennél, az viszont biztos, hogy itt igen. Emlékszem mennyire rákapcsoltunk itt Mauval!

Insight

Jajjj, nagyon, nagyon, NAGYON örültem neki, hogy ez került be a „Jezebel” helyére, amit ugyan élőben kedveltem júniusban is, de hát az „Insight” az valami fantasztikus volt! Amúgy is ugyebár ULTRA-szám, és azok közül is hatalmas és titkos kedvencem! A koncert előtti napokban láttam youtube-on a berlini koncertről ezt a számot és hát mit ne mondjak, elállt a szavam Martint hallgatva! Rettenetesen örültem, hogy nem cserélte le, mert már nagyon vágytam ezt a számot élőben hallani! Csak álltam összefont kezekkel, a sírás határán és énekeltem a drága szőkével, miközben egyszerre folyt rólam a víz és rázott a hideg! Itt hívta fel Mau Ammyt New Yorkban és ő is végighallgatta a messzi távolból ezt a csodát. Azt hiszem ennek a számnak a végén volt az, hogy kijött ő is a kifutóra és a végén állva úgy kieresztette a hangját, ahogy még soha életemben nem hallottam őt! Az egész stadiont úgy betöltötte a hangjával, hogy a csontjaimban éreztem őt! Eszméletlen pillanat volt, tátott szájjal csak néztem és néztem és hallgattam és nem jutottam szóhoz! Hatalmas katarzis élmény volt a számomra! És a végén az énekeltetés! Itt tűnt fel először, hogy sokkal többet mozgatnak és vonnak be minket a koncertbe, amit én személy szerint nagyon hálásan fogadtam és készségesen tettem, amit kértek. Örök élmény lesz ez a szám is! Nagyon-nagyon tetszett! Nagyon!

Home

Most már örültem neki, hogy hallhatom megint. Sokkal jobb ez a lecsupaszított verzió, mint ami a PTA-n volt. Itt rögtön Caprira gondoltam, aki a második sorban haldokolhatott, ugyanis ez a legkedvencebb száma. És ez is sok plusz jelentéstartalommal töltődött fel számomra az utóbbi időszakban. Nos, hát én is majdnem elsírtam magam. Martin megint gyönyörűségeset énekelt! Egyre jobb és szebb a hangja én pedig csak csodálom őt…

Miles away / The truth is

Huhhhh!!! Ezt már NAGYON vártam! Anim kedvenc száma az új albumról, nekem kb. a 3. a „Corrupt” és a „Wrong” után. (Azért mit nem adnék ha egy „Corrupt”-ot lenyomnának élőben! Ehh…) Tetszett nagyon a felvezető része és úgy kollektívan maga a szám is! Felrázott minket, félig-meddig kivonva Martin hatása alól és újra beindult a buli! A végén az instrumentális gitárrésznél üvöltöttem az Anival bevált szavunkat „DÖGÖS! DÖGGGÖÖSSS!” XD (Végül nem hívtam fel őt a kérésére, pedig szerettem volna, ha legalább így hallja, ha már nem tudott eljönni.)

Policy of truth

Szintén Anim száma – ráadásul a legkedvencebb. Nekem óhatatlanul eszembe jutott a nyári koncert, mikor a második versszaknál Dave odajött pont hozzánk az első sorban, ránk nézett és betartotta a mikrofont, hogy énekeljünk. Na most ugyanezt csinálta és ezúttal Capriékhoz ment oda! XD Gondoltam, hogy itt aztán már tényleg vége szegény barátnémnak! XD Szép halál, mi? XD Pár lufit is láttam az első sorokban – sőt egy szürke mellettünk is feltűnt pár pillanatra. Kár, hogy nem volt több!!!

In your room

Rögtön Lola és Mau jutott eszembe. Mindkettejüknek különleges ez a szám – mint ahogy nekem is. Már az első hangoktól rázott a hideg (most is, ahogy még a nyári LHN-t hallgatom) és azonnal sikítottam és üvöltöttem és közben nem érdekelt, hogy már szétreped a fejem a saját hangomtól, vagy hogy kiszáradt a szám és szomjan halok. Minden másodlagos testi funkció a háttérbe szorult és csak énekeltünk és énekeltünk könnyes szemmel, libabőrösen, átélve ezt a katartikus élmény, kihangsúlyozva a „your favourite slave” sort az éneklésnél. Igen, azok vagyunk, a banda és a zenéjük rabszolgái. Én legalábbis mindenképp. Az utolsó leheletemig. Leírhatatlanul szeretem őket. (És már jönnek is megint a könnyek.)

I feel you

Azt hiszem, még mindig Dave kedvenc koncertszáma. Meg tudom érteni! Eszméletlen jól szólt most is! Hatalmas tombolás! Talán itt volt, mikor Dave odament Peter szintijéhez és belekontárkodott a dallamba! Kis husi! XD Ja igen, és ez a szám azért is ugrott most hatalmasat a listámon, mert ez alatt volt ennek a koncertnek kedvenc pillanata számomra: Mart és Dave háttal nekünk odaálltak a dobok elé és egyszerre kezdték rázni a fejüket (gyakorlatilag headbangeltek) a ritmusra! ESZMÉLETLEN látvány volt!!! NAGYON TETSZETT!!!!

Enjoy the silence

Gyors korona-felaplikálás, miközben rázott a hideg a kezdő taktusoktól és a tömeg morajától! Sajnos ahogy körbenéztem, elég kevés emberen volt korona, és azok is csak szétszórva, pedig mekkora nagy lett volna már, ha sok-sok emberen van?! Na mindegy, mi nem kaptunk olyan sajtóhátszelet, mint a prágaiak… :S Mindenesetre legalább mi megvalósítottuk Angie ötletét! Még mindig itt volt éneklésben a legaktívabb a közönség. Az viszont félelmetesen jól szólt! Mondjuk ennek a verziónak nem tetszik az átvezetős-táncolós része a vége felé. Valahogy nem jön be. Huh itt már hanyadszorra is mutatta be Martot Dave és hanyadszorra is ért hozzá? Most nem tudom hol – az „I feel you”-nál vagy itt kaptam-e el egy magyar szót/bíztatást Dave-től? Először rábeszéltem magam, hogy félrehallottam, de aztán szerintem nem! XD Egyébként nem tudom, hogy tudtam-e volna jobban ordítani Martin nevénél, mint ahogy tettem! XD Valószínűleg hangszál-szakadás nélkül nem. XD

Never let me down again

Ezt nem fogom nagyon ragozni! FENOMENÁLIS! Még mindig! Az a kéztenger, ahogy körbenéztem! Jesszusom még mindig libabőr ezerrel! FELEJTHETETLEN ÉS MEGUNHATATLAN!!!

Itt jött a ráadás előtti szünet. Huhhh az aréna morajlik, tapsol, üvölt, őrjöng és engem annyira elkezdett rázni a hideg, mikor fenn a lelátón elkezdett közelegni a toporgás hangja felénk! Aztán átvettük és újra és újra végighullámzott körben az arénán a mély lábdobogás, lent pedig a tapsolás és üvöltés! Most is ráz a hideg! Eszméletlen jó volt! Néha úgy mozgott alattunk a szektorunk, hogy attól féltünk, leszakadunk, de kit érdekelt ez akkor? XD Ez a kis intermezzo is hatalmas élménnyé vált számomra! Még mindig borzongok!

One caress

Természetesen hatalmas ováció a színpadra fellépő Martnak, míg Dave pihizik a háttérben. Már az első taktusoktól őrült libabőr. Csodásak voltak a színpadra eső fények – emlékeztettek pár ONIP-os pillanatra. Martin megint a lelkemig hatolt a hangjával. Nem is értettem, hogy a mellettem álló lány, akit már említettem, hogy ülhetett le olyan unottan. No mindegy. Szóval szívszorító volt ez a szám is és rettenetesen örültem, hogy hallhattam élőben! Eddig még nem volt szerencsém hozzá. Csodálatos volt. Egyszerűen csodálatos. Teljesen el vagyok ájulva Martintól!

Stripped

Hát ha eddig nem lettem volna totálisan elszállva, egy másik világban utazva, akkor most aztán tényleg teljesen kész lettem érzelmileg. A „Stripped” még mindig a második kedvenc DM-számom. Azonnal kész leszek tőle, ha meghallom valahol és ez ez alkalommal sem volt másképp! Újabb katarzis élmény csodás közönségénekeltetéssel és néhány könnycseppel! Egyszerűen nem találom a szavakat! Ezt érezni kell.

Behind the wheel

Újabb vastaps és „hey, hey!”-ezés a szám elején, vissza a buliba! Mocskos gondolatok tartomány az agyamban újonnan bekapcsolt, hehe. XD Elég csak a szöveget hallgatni. Hm… Errefelé már látszott azért Dave-en, hogy elfáradt. Egyszer le is ült a dobokhoz, majd kétszer lógatta a fejét, mintha szédülne. Aggódtunk kicsit Mauval. De szerencsére összeszedte magát és nyomta tovább. Ebből a számból is hatalmas partit csinált, amit az utolsó másodpercig élveztünk! Tetszett a kockázott háttér, ami az autóversenyekre emlékeztetett!

Personal Jesus

Mint már korábban többször írtam a beszámolóim során, ezt a számot inkább élőben szeretem, így hatalmasat tomboltunk rá a srácok felé nyúlkálva és persze megint „Dave-et” énekelve „faith” helyett XD Nyálcsorgató háttérvetítééés - Imádom! Alig várom, hogy megjelenjen a koncert DVD – remélem, rajta lesznek külön megint a kivetítések! – és végre normálisan végignézhetem, nem csak fél szemmel. Mondjuk kicsit sajnáltam, hogy máris itt tartunk, mert tudtam, hogy ez a koncert végét jelenti. Kicsit mondjuk „szemétségnek” tartom, hogy egy ilyen pörgős számmal zárnak. Nyáron sokkal jobb volt a végén a „Waiting for the night” vagy 2006-ban a „Goodnight lovers” ugyanezen a helyszínen, amitől kicsit lehűltek a kedélyek és mindenki még inkább átszellemülve hagyhatta el az arénát, nem pedig így felpörögve. Ezt több barátommal is taglaltuk. No mindegy, így is remek volt ez a szám, ami sejtéseim szerint szintén sosem fog kikerülni a setlistből.

Annak ellenére, hogy drága énekesünk kicsit nyúzottabb volt a szokásosnál, nagyon remek showt hozott össze a srácokkal! Én nagyon-nagyon jól éreztem magam, bár kicsit közelebb szívesen lettem volna a színpadhoz. De jó volt így is, csak szokás szerint rövid! A hangosítás is remek volt szerintem, mi mindent jól hallottunk. Kicsit hiányoltam a „Master and servant”-ot és a „Strangelove”-ot. És persze kicsit szomorú szívvel hagytuk el a helyünket egy kiadós taps és üvöltés-sorozat után, hogy a mosdóban kezdjük el kibeszélni az átélteket, miközben Maunak gyorsan odaadtam a vásárolt cuccokat, hogy biztonságban hazaszállítsa őket. (Huh, azokért is el kell majd még ugranom valamelyik nap!) Itt el is búcsúztunk, mert sietett, én meg bevártam Lolát és Magdát, akinek pár dolga nálam volt megőrzésen. Odakint pedig máris hangosan (részben azért mert félig megsüketültünk az ordítozástól) egyszerre kezdtük mesélni az élményeinket! Capri örült nagyon, mert úgy tűnt a srácok el tudták olvasnia lepedőjét és hát Dave „engedelmeskedett” is, hehe XD
Hamarosan elindultunk a Depeche-es buszhoz a Dózsa György út felé, ahova előzőleg felkéredzkedtünk Kesikékhez, hogy szállítsanak minket is az after party helyszínére a Nyugati melletti Retropolisba. (Ezúton is hatalmas köszönet nekik!!!) Soha nem utaztam még olyan buszon, amin csak Mode-osok vannak, így ez plusz élmény lett! XD Capri mellé bevágódva egy szabad ülésre megvártuk a névsorolvasást, majd a „Sea of sin”-nel (ennek NAGYON örültem! XD) el is indult a DM a buszban. Út közben nem egy számot végigénekeltünk, miközben néha megszakítottuk a dalolászást némi élménnyel, ami eszünkbe jutott a koncertről.
Az after színhelye előtt még gyorsan mindenki benyomott egy fél literes ásványvizet kiszáradás ellen, majd be is mentünk. Hát mi fogadott az első szinten? „Barrel of a gun”!!! És mi jött utána? „USELESS”!!! XDDDD Na hát gondolhatjátok mennyire örültem!!! XD Kis piperézés és várakozás után rögtön felstartoltunk a második szintről a 3.-ra, ahol csak DM szólt (némi Nitzer Ebbel, Rammsteinnal és Populärrel vegyítve). Hát a Fekete Sereg akkorát bulizott, hogy csak na!!!! Jóóó sokan voltunk és hatalmas élmény volt reggel kb. 5-ig tombolni, noha mindenki fáradt volt. Huh rengeteget táncoltunk, ismét szereztünk rajongókat Caprival, majd miután kitessékeltek minket, Macsussal és Caprival dumcsiztunk még kicsit a Nyugatiban. Aztán meg ketten maradtunk és máris ötleteltünk, hogy miket fogunk beleírni az éppen aktuális fanfictionünkbe. XD

Remek este volt! Több mint remek! Óriási!!!

Másnap előjött a szokásos „DM koncert utáni depresszió”. Pár lassabb számon jól kisírtam magam. Érzelmileg azért elég rendesen megviselnek engem a koncertjeik. Másnap nem igazán vagyok hajlandó kommunikálni. Ezért nem is mentem fel Freestate-re se, csak pár emberrel beszéltem. De most már jól vagyok, csak még ki kell találnom, hogy mivel töltsem be az űrt, amit most a koncert hiánya hagyott maga után. Ugyanis eddig erre vártunk. És most? Mondjuk tűzzük ki célul a talán nem olyan sokára megjelenő DVD-t, amin remélhetőleg újabb meglepetések várnak!

Usi köszi a beszámolót, nagyon jó volt olvasni.
Újra átéltem az egészet, és már az Insight-nál potyogtak a könnyeim.
Jó volt olvasni egy-egy olyan részletet, melyet én nem láttam a távolság miatt.
Én is azt érzem mint te, üresség, illetve váltakozik a az emelkedett hangulattal amit a koncert alatt éreztem.
"Remek este volt! Több mint remek! Óriási!!!"

Itt talaltok videot a koncertrol - ezenkivul van par szaz fotom, de azokat nem raktam fel sehova.
http://www.youtube.com/watch?v=OfC0-rdSnvU

Rakattintotok a nevemre es van tobb video, errol es mas DM koncertrol.

Trixx: köszi drága! nekem is kimaradtak olyan dolgok, amiket meg mások vettek észre. De még mindig nem tértem magamhoz. Nekem ez KELLELNI FOG mp3-ban!!!! Valakinek nincs esetleg meg?
Meghalok, ha ebből nem lesz LHN! Szerintem is jobb volt, mint a júniusi koncert, de ennek nálam személyes okai is vannak. Na azért a sz@rrá ázás feelinges volt!

Igen-igen, a 120-ban voltunk...

A beszámolód pedig minden részletre kiterjedő=nagyszerű!

köszi nolti!

Babenoname neked meg a linkeket!

Mi is ott voltunk! Bakker...
Ott táncoltam az egyik biztonsági őr mellett (ha szembe állsz a keverő pulttal, akkor jobb oldalon a bár mellett, előtt) Jó volt, mert nem akart felszedni senki a végére tök jól összebarátkoztunk, aranyos volt Mi is ott voltunk, majdnem végig. Valamikor fél hat körül jöttünk el vagy mikor? Nem is tudom

Bár csak én tudnék ilyen szépen írni róluk. Én ezeket csak érzem, megfogalmazni nem tudom. Köszönöm, hogy megtetted helyettem! Ez is fantasztikus beszámoló volt

Hellóóó! Az M sorból felmentünk a korláthoz,majd a "felvigyázónéni" lezavart...úgyhogy a korlát alatt két három lépcsőfokkal a menekülő útvonalon voltunk.Előttünk két fiatal srác..mögöttünk egy fiatal pár...Fekete Paris feliratú póló és világos színű farmer volt rajtam.Amúgy az M sor 14-15.-re szóltak a jegyeink.